A Perutek név sokak számára ismert a hazai bokszvilágban. Idősebb Perutek János nevéhez nemcsak a Küzdőtér magazin kapcsolódik, de nagyon sokat tett a hazai ökölvívásért, máig sokat emlegetik a nevét. Fia, ifjabb Perutek János vagy, ahogy sokan ismerik „Peru” szintén sok szállal kapcsolódik az ökölvíváshoz és nemcsak édesapja révén. Peru foglalkozott már többek között sportújságírással, kipróbálta már magát szakkommentátorként, mérkőzésszervezőként, menedzserként, promóterként, ringspeakerként, sőt még profi ökölvívóként is. Mostani cikkünkben a ringspeakeri tevékenysége kapcsán kérdeztük.
Sok mindent kipróbáltál már, ami az ökölvívással kapcsolatos, ezek közül jelen pillanatban mivel foglalkozol aktívan?
P.J.: Elsősorban mérkőzésszervezőként dolgozom, ebből is élek, illetve K-1-t közvetítek a Digi Sporton, de ha van esetleg ökölvívás, akkor azt is én szoktam közvetíteni. Emellett pedig a ringspeakerkedés, ami még fontos része az életemnek jelenleg.
Mi most elsősorban a ringspeakeri munkád kapcsán kérdeznénk tőled. Mikor kezdtél el ringspeakerként dolgozni, ki kért fel először?
P.J.: Az én ötletem volt igazából, én kértem meg Rácz Félixet, hogy kipróbálhassam magam ebben a szerepkörben. A 2000-es évek elején voltam egy hazai gálán, ahol nem igazán tetszett az ottani ringspeaker munkája. Úgy voltam vele, hogy én ezt sokkal jobban tudnám csinálni. Akkoriban konferálós DJ-ként dolgoztam és a mikrofon már akkor is a barátom volt. Én mentem oda Rácz Félixhez, hogy szívesen kipróbálnám magam, adjon nekem egy lehetőséget. Nem sokkal később a Bertók Róbert által szervezett Szentesi gálán már ki is próbálhattam magam. Félixnek tetszett, ahogy csináltam és így kerültem be a Felix Promotion-höz, mint ringspeaker és nagyon sokáig együtt dolgoztunk a Sport1-es, Magyar Televíziós, TV2-es korszakban.
Jelenleg a Magyar Ring Gála rendezvényein rendszeresen szerepelsz ringspeakerként. Máshol is szoktál ilyen szerepkörben dolgozni?
P.J.: Szoktam más gálákon is, szerencsére sok helyre hívnak. Ezért nagyon hálás is vagyok a magyar szervezőknek, hogy legyen szó K-1-ről, MMA-ról vagy ökölvívásról, nagyon sok esetben az én nevem merül fel. A Felix Promotion televíziós gálái mindenféleképpen előnyt élveznek, de igyekszem minél több rendezvényre elmenni.
Elmondanád, hogy mit is takar a ringspeakeri munka? Az ökölvívók felkonferálásán kívül milyen feladatod van még?
P.J.: Előfordult már, hogy egy-egy mérlegelést is én vezettem le, bár ez mostanában kevesebb volt. Illetve tényleg annyi, hogy én konferálom fel az ökölvívókat, amikor a szorítóba lépnek és a mérkőzés végén az eredményt is én hirdetem ki. Amit még nagyon fontosnak tartok, hogy hangulatban tartsam a közönséget. Én a hazai gálákon jobban, többet kommunikálok a közönséggel, mint ahogy a külföldi gálákon szokás. Ezt én is élvezem és a közönségnek is tetszeni szokott.
Hogy szoktál felkészülni egy-egy gálára? Magadnak gyűjtöd össze a legfontosabb információkat az ökölvívókról? Gyakorolsz előtte, szoktál külföldi ringspeakereket figyelni?
P.J.: Igen, én szoktam utána nézni a bunyósoknak. Van ugye egy sablon, amiket be kell mondani és ezeket az információkat én szoktam összeírni és csinálok magamnak kis kártyákat külön-külön minden meccsről. Már gyerekkorom óta figyeltem, hogy dolgoznak a ringspeakerek, nagyon sokat néztem Michael Buffer-t és Jimmy Lennon Jr-t. Miattuk akartam én is ringspeaker lenni. A zuhany alatt, meg iskolában a matekórán gyakoroltam, hogy mondjam be a neveket. Szerencsére élőben is láthattam már mindkettejüket és hallhattam, hogy is csinálják és próbálom követni őket, főleg Buffer-t.
Michael Buffer példájából is látszik, hogy egy jó hanggal és megfelelő karizmával nagy karriert lehet befutni ringspeakerként. Te tervezel esetleg külföldi szereplést?
P.J.: Mindenképp a terveim között van, dolgozunk is rajta. Most azzal szenvedünk, hogy mivel én Magyarországon dolgozom, ezért magyarul készültek videók a munkámról. Ez alapján pedig egy külföldi gála szervezője nem tudja eldönteni, hogy angolul is letudok-e vezetni egy-egy gálát vagy sem. Ezért most próbálunk olyan videókat is készíteni, ahol angolul konferálok fel egy-egy meccset, hogy a külföldiek is rám harapjanak, mert szerintem van ebben lehetőség. Kicsit most patthelyzet van ezzel kapcsolatban, de dolgozunk rajta, hogy sikerüljön előre lépni és remélem, hogy a jövő évben már akár külföldön is ringbe léphetek ringspeakerként. Úgy érzem, hogy van keresnivalóm Magyarországon kívül is, már most sok visszajelzést kaptam itthon szorítóba lépő külföldi bunyósoktól, külföldi bíróktól, hogy tetszik nekik a munkám. Azért, ha egy neves angol bíró odajön hozzád a gála után és hátba vereget, hogy „hungarian Buffer”, a „magyar Buffer”, annál nagyobb pozitív visszajelzés nem is kell. Van álmom, dolgozunk érte, hogy sikerüljön, de nem egyszerű.
Van esetleg valami sajátos védjegyed, mint Buffer-nek a „Let’s get ready to Rumble”?
P.J.: Egyelőre most még magyarul kimerül abban, hogy úgy köszönök a főmérkőzésnél, hogy „Jó estét Szentes!” vagy „Jó estét Budakalász!” vagy ahol épp vagyunk. Ezt úgy érzem, hogy élvezi a közönség. Magyarul ez a „Let’s get ready to Rumble” meg hasonló mondatok nem hangzanak jól, túlságosan erőltetettek lennének lefordítva. Valószínűleg ki is nevetnének, ha ezzel jönnék elő. Majd törekedek arra, hogy angolul legyen.
Perut az október 12-i Magyar Ring Gálán, Salgótarjánban mindenképp láthatjuk majd mikrofonnal a kezében. Remélhetőleg a jövő évben pedig már külföldi gálákon is övé lehet a „porondmesteri szerep”.
Komment