Azt pontozza, amit lát
Szűcs Veronika a veretes magyar bokszbíró-hagyományok méltó folytatója. Huszonkét évvel ezelőtt, 18 éves tinédzserként Nacsa Józsefnél vizsgázott, aki később – Ajtai Péterrel együtt – mentorként egyengette a pályafutását. Amely karrier figyelemre méltó magasságokba ívelt. 2012-ben a történelem első női olimpiai döntőjét vezette, tavaly a hamburgi férfi világbajnokságon is vezetett döntőt, pár napja pedig első nőként WSB-döntőn volt vezetőbíró.
A múlt héten a Cuba Domadores csapata két mérkőzés összesítésében 7-3-ra legyőzte a címvédő Astana Arlans gárdáját a félprofi ökölvívó csapat-világbajnokság, a WSB (World Series of Boxing) döntőjében. Az első meccset Hsziamen városában 3-2-re, a másodikat Csincsiangban 4-1-re nyerték meg a karibiak, s ezzel fényesen visszavágtak a tavalyi fináléban a kazahoktól elszenvedett vereségért.
Nekünk, magyaroknak is különleges volt ez a két összecsapás; Szűcs Veronika, az egyik legjobb magyar bokszbíró mindkét városban vezetett egy meccset, kifogástalanul. Ezzel újabb mérföldkőhöz érkezett pályafutásán.
– Megható Facebook-bejegyzést olvastam öntől: „Hol is kezdjem, jó kis bulinak indult anno 1996-ban a bírói pályafutásom, nem is sejtettem akkor, hogy olimpiai döntőig vihetem. De a szüleimtől kapott tanács mindvégig segítette az utam: „Lányom, ha csinálsz valamit, azt csináld rendesen!” Megfogadva a tanácsukat, ma már 19 Európa-bajnokság; 8 világbajnokság (ebből 2 felnőtt férfi); Ázsia és Afrika Játékok; az amerikai kontinens világbajnoki kvalifikációs tornája; Afrika és Ázsia olimpiai kvalifikációs verseny, a 2012-es londoni olimpia, a tavalyi hamburgi világbajnokság, és ami idén sikerült, a WSB-elődöntő vezetőbírája voltam. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik ezt lehetővé tették nekem!” És akkor még hátra volt a budapesti ifjúsági világbajnokság, meg Kínában a WSB-döntő!
– Igen, a budapesti vb-re készültem, a WSB-döntő egy kissé engem is meglepett. Egyetlen nő voltam az öt meghívott bíró között, Hsziamenben az 56 kilós meccsen voltam a vezetőbíró, Osvel David Caballero García és Iljasz Szulejmenov mérkőzésén, Csincsiangban pedig a 60 kg-os találkozón, Lázaro Álvarez Estrada és Zakir Szafjullin között. Mindkettőt a kubai nyerte. Nem volt könnyű dolgom, az első felvonásban kifogtam a legdurvább meccset, minden létező szabálytalanságot felvonultattak a küzdő felek, a másodikon pedig mélyütést szimulált a vesztésre álló kazah bokszoló, de rajtam nem tudott kifogni.
– Meg voltak elégedve a teljesítményével?
– Nem szidott sem a győztes, sem a vesztes… Utólag megkaptam az értékelő kolléga ítéletét, hibátlannak minősítette a bíráskodásomat.
– Nem sokan dolgoznak Magyarországról a WSB-ben…
– Tudtommal rajtam kívül csak Dolmányos József.
– Lehet azt mondani, hogy ön a világ legjobb női bokszbírója?
– Az AIBA kínosan ügyel arra, hogy ne legyen ilyen megkülönböztetés. Nincsenek női meg férfi bírók, csak bírók. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy ott vagyok a legjobb, legtöbbet foglalkoztatott bírók között.
– Minek tulajdonítja azt, hogy ilyen szép pályát futott be, ennyire fiatalon?
– Nagyon egyszerű: mindig azt pontozom és ítélem, amit látok, nem hagyom befolyásolni magam sem a körülményektől, sem a különböző érdekcsoportoktól. Azt nem állítanám, hogy rendszeresen csalásra biztatnának, de volt már olyan, hogy verseny közben meg akartak hívni egy születésnapi bulira. Én ilyenkor mindig azt mondom: lehet róla szó, de csak akkor, ha a verseny már befejeződött. Egyébként jómagam a kick-box világából érkeztem, de sikerült beletanulnom az ökölvívásba is.
– Melyik volt a legemlékezetesebb meccse?
– A 2012-es londoni olimpián az 51 kg-os női döntő a brit Nicola Adams és a kínai Ren Can-can között, amit Adams nyert meg 16-7-es pontozással. Ez volt a történelem első női olimpiai fináléja, mivel Londonban indulhattak először a hölgyek. Ezt a dicsőséget, hogy év voltam az első női olimpiai döntő vezetőbírója, már sohasem vehetik el tőlem, hiszen első alkalom csak egyszer volt!
Szerző: Ch. Gáll András
Fotó: facebook.com
Forrás: www.boxing.hu
Komment