A Felix Promotion ökölvívója Szellő Imre (24-1; 16 KO) múlt hét szombaton Belgiumban lépett szorítóba az interim WBA világbajnoki övért cirkálósúlyban. Ellenfele Ryad Merhy (29-1; 24 KO) volt, aki sajnos győzött Imi ellenében, így Belgiumban maradt a WBA öve, Imi pedig elszenvedte profi pályafutása első vereségét. Azóta eltelt pár nap és megkérdeztük Imit, hogy érzi magát, hogy látja a meccset és hogyan tervezi a továbbiakat?
Eltelt pár nap a meccs óta, hogy érzed most magad?
SZ. I.: Mondhatom azt, hogy minden a legnagyobb rendben, kezdem magam összeszedni, kezdenek a képek letisztulni bennem. Ilyen az ökölvívás, nem tudok mit mondani. Sajnos mindig csak egy ökölvívó hagyhatja el győztesen a szorítót. Mindent megtettünk a siker érdekében, a győzelemért. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy az egész felkészülést becsülettel végig csináltam. Ez most ennyire volt elég sajnos. Az ökölvívásban egy ütésen is eldőlhet egy mérkőzés.
Visszanézted azóta a meccsedet?
SZ. I.: Még nem.
Nyilván te belülről máshogy látod, mint a nézők, én úgy láttam, hogy az első négy menet elég kiegyenlített volt. Mi történt az ötödik menetben, mi volt a gond?
Sz. I.: Megint csak azt tudom mondani, hogy ilyen az ökölvívás. Mindenkinek van egy terve egészen addig, amíg jól arcon nem vágják. Ott volt egy kellemetlen ütés. Az én sportszerűségem hibája is, mert a második menetben én is megfogtam Merhy-t, abban a menetben meg volt ütve. Csak ügyesen, higgadt fejjel kivédekezte, elbújt, kivette magát a küzdelemből. Én meg az ötödik menet után miután meg volt a baj, harcoltam továbbra is mondhatni, mint egy oroszlán. Talán ez volt a gond, hogy én harcolni akartam tovább. Nem tudtam ennyire hideg fejjel ezt átgondolni, amit ő véghez vitt a második menetben.
Edződ Bertók Róbert nem próbált kicsit visszafogni az ötödik menet után, hogy lassíts egy kicsit, legyen időd kitisztulni?
Sz. I.: De, de ő kérte. Amikor kimentem a menet után a sarokba az edzőm helyén kezelte a dolgokat. Azt kérte, hogy a hatodik menetet pihenjem végig, próbáljak meg regenerálódni, próbáljak meg pihenni, kivenni magam a küzdelemből és nem kell előre rohanni. Én meg sajnos, idézőjelesen mondhatom, hogy felülírtam az edzői utasítást, mert én meg nem tudtam megállni. Hanem helyre akartam hozni azt, amit esetleg elrontottam az ötödik menetben.
Nem telt el sok idő a meccs óta, de van már esetleg valami terv a jövőt illetően? Hogyan tovább?
Sz. I.: Megállni nem szeretnénk, ez biztos, a folytatásban gondolkodunk. Nyilván egy vereség miatt az élet nem fog megállni, nem fogom azt mondani, hogy szögre akasztom a kesztyűt. Haladunk tovább. Vagyok már olyan régóta ebben a sportágban, meg sajnos éltem már meg kudarcokat korábban is, hogy emiatt a vereség miatt nem fogom feladni. Nem én vagyok az első ökölvívó, aki egy ilyenbe beleszaladt, fel fogunk állni belőle és megyünk tovább. Az irányt még nem tudjuk, egyelőre nem is erőltettük. Még mindenkiben le kell, hogy ülepedjen ez a mérkőzés. A folytatást még meg kell beszélni a promóteremmel Rácz Félixszel és az edzőmmel is. A ranglistás helyezések függvénye is, hogy merre megyünk tovább. De aki ismer minket az tudja, hogy nem fogunk megállni, de egyelőre még nincs semmi konkrétum, hogy melyik irányba indulunk el.
Komment